A "kattanás" első lépcsőfoka a munka abbahagyása volt. Nem kellett bejárnom Budapestre, nem vettek körül gyorséttermek, gyorskaják, nem kellett senkihez igazodnom az étkezéssel. Ekkor, bár az elfogyasztott ételek minősége sokat javult, hiszen magunkra főztem, vásároltam, azért a mennyiségek felértek egy kibálnának elegendővel. 

A "kattanás" második lépcsőfoka nevetni fogtok, de egy TV műsor volt. A várandóságom utolsó pár hete már igazán terhesnek bizonyult. Azon kívül,hogy elvittem a nagyfiamat bölcsibe, bevásároltam, vezettem a háztartást, majd elmentem a bölcsibe és sétáltunk egyet, túl sok másra már nem maradt energiám. Így a délelőttjeim nagy része a vállalkozással telt és közben alapzajnak ment a tv. Egy életmód reality show, amiben túlsúlyos emberek fogyásait mutatják be alapozta meg a teljes váltást. Több száz kilós emberek harca és sikere igazán motiváló tud lenni, s ha nem is tudatosan - mert itt most megesküszöm nektek, sosem mondtam azt ki,hogy na mától fogyókúrázom- szép lassan csökkenni kezdtek a mennyiségek.

A "kattanás" harmadik lépcsőfokát pedig a kórháznak köszönhetem. Ők hozták be a mozgást az életembe, ugyanis a 39. héttől napi szinten kellett másik városba NST vizsgálatra járnom. Nem túlzás, amit írok, napi közel 8 kmeket kellett gyalogolnom 2 héten keresztül :D A finomság pluszba, hogy egy 17%- os emelkedő tetején lakunk. Ezek után alig vártam, hogy leteljen a gyermekágyi 6 hét és aktívan elkezdhessek mozogni. 

A fentieknek köszönhetően 108kgval kezdtem a terhességet, de a kórházból már 103,4kgval tértem haza. Április 19.-án kezdtem a diétát, 3 nappal a szülés után, ahogy hazaértünk, amit kisebb eltévelyedésekkel azóta is tartok :)